2009. január 18., vasárnap

Bea naplója- Február



A február a használtruha üzletünk előkészületeivel telt. A használtruhát világ életemben nagyon szerettem. Pontosabban a kincsvadászatot. Gyerekkoromban sokat jártunk ilyen helyekre, ahol megszállottként tapostunk a teremnyi kiszórt ruhákon, dacolva a porral és a tömeggel. Amikor találtam egy fogamra valót, valóságos örömtáncot lejtettünk a tesómmal…….
Többször felötlött életemben a használt dolgokkal való foglalatosság. Örömmel „árultam” barátaim, ismerőseim ruháit. Aztán sokáig a használt játék vonzott, végül 2007 év végén egy barátunk megemlítette, hogy eladó Dunakeszin egy használtruha bolt. Na, több se kellett, beindult a fantáziám! A fejemben kavargó ötletek, elképzelések önállósodtak, a maguk útját járták. Annyira foglalkoztatott, hogy már az álmaim is erről szóltak. A legerősebb az volt, hogy Angliából fogom behozni a jó minőségű ruhákat……..
Szervezési szakasz következett tehát februártól, ami - így visszatekintve- nagyon gyötrelmes, sokáig kilátástalannak tűnő, barátságok szétválását eredményező lépések sorozatát jelentette. Mára már máshogy értékelem, de akkor nagyon nem értettem, hogy mi, miért történik velem, meddig ésszerű kitartanom az elképzelésem mellett. Az események nem indokolták, de valami folyton azt erősítette bennem, hogy már nincs sok hátra, értelme van mindennek, nemsokára a színfalak mögé láthatok…..

2 megjegyzés:

malyvacsiga írta...

Engem pont ez nagyon érdekel: hogy a kapcsolatok hogyan és miért alakulnak át. Miutől romlanak el addig látszólag működők. Van kedved erről is írni?

Bea írta...

A látszólagos kapcsolatoknak még jót is tesz, ha "idejekorán" szétpukkannak. Az összes olyan barátságom -ami romlást, becsapást hozott volna hosszútávon az életembe- pont akkor ért véget, amikor kellett. A megpróbáltatásokkal, vitás, kényes helyzetekkel mindig tanított valamire, amit előbb vagy utóbb felismertem, aztán megkezdődött a lemorzsolódás. Már nem keresem rájuk az ésszerű magyarázatot, elfogadom, hogy eddig kellett tartaniuk. Nincs bennem harag, minden nap pozitív energiát küldök feléjük. A szeretettel nem lehet mit kezdeni, így az általuk gerjesztett esetleges "egodüh" megfelelő csatorna híján szétporlad.